Konferencia az építészeti bűnmegelőzésről

Az építészeti bűnmegelőzés hazai és nemzetközi módszereit, tapasztalatait ismerhették meg a szakmabeliek a Safecity – Biztonság. Város. Közösség konferencián. A kétnapos rendezvény a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács és a kultúrAktív Egyesület szervezésében, a Lechner Tudásközpont szakmai támogatásával valósult meg.

A március 7–8. között megrendezett Safecity – Biztonság. Város. Közösség konferencián új szempontok, nemzetközi tapasztalatok és gyakorlatok segítségével keresték a választ a szakemberek arra, hogyan válhat egy város egyszerre biztonságossá és élhetővé.

Az építészeti bűnmegelőzés és a biztonságos terek létrehozásának összetett feladata komplex látásmódot, együttműködést igényel, hangsúlyozta köszöntőjében Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára.  Az épített örökség megőrzéséhez nem csupán az építészet eszközei szükségesek, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal (NBT) való együttműködés a közösségi részvételt is erősíti, így hozzájárulva többek között a településkép védelméhez is. Dr. Hatala József, az NBT elnöke a bűnmegelőzés új szemléletmódjára hívta fel a figyelmet: az állampolgárok beleszólhatnak saját biztonságuk megteremtésébe. Ezáltal a lokális és szituációs kihívásokra olyan kreatív megoldások születhetnek, mint a kőbányai Legyen TERED projekt vagy a törökbálinti biztonságos város program. Dr. Molnár István Jenő, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács Titkárságának főosztályvezető-helyettese az építészeti bűnmegelőzésről, a CPTED (Crime Prevention Through Environmental Design) kialakulásáról és történetéről, valamint a Lechner Tudásközpont támogatásával megvalósuló Safecity projektről adott rövid áttekintést. Kiemelte, hogy nem a veszélyek, hanem a félelem hiánya hozza el az örömöt és biztonságot a városokba.

Az első, Építészeti bűnmegelőzés Európában és Magyarországon szekció keretében négy előadó osztotta meg tapasztalatait. Gregory Saville (International CPTED Association) az építészeti bűnmegelőzés településfejlesztésben játszott szerepéről és a helyi közösségekben rejlő lehetőségekről beszélt. Felhívta a figyelmet a bűnfertőzöttség mögött húzódó okok feltérképezésének fontosságára: nem elengedő az ágak levágása, a probléma gyökeréhez kell eljutni. Ehhez azonban nem csupán technológiai, hanem társadalmi megoldásokra, a kontextus ismeretére is szükség van. Marguerite Hunter Blair (Play Scotland) a gyerekek szempontjából közelítette meg a kérdést. A játék-terek joga téma keretében beszélt azokról a helyi stratégiákról, irányelvekről és várostervezési módszerekről, amik lehetővé teszik a biztonságos terek létrehozását – hiszen az a tér, ami a 8 és 80 éveseknek is jó, megfelelő mindenkinek. Paul van Soomeren (International CPTED Association) az építészeti bűnmegelőzés gyakorlati tapasztalatairól mesélt, a bűnelkövetés és a bizonytalanság érzésének összefüggéseiről. Holland, angol és észt példákkal mutatta be, hogy a bűnmegelőzés a CPTED, a társadalmi, valamint technikai-fizikai eszközök együttes alkalmazásával a leghatékonyabb. Dallos Endre (Biztonságos és Élhető Városokért Egyesület) a CPTED alapelvek magyar környezetbe ültetéséről, a környezetszenzitív bűnmegelőzés fogalmáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a biztonság önmagában nem elégséges cél, elválaszthatatlan az élhetőségtől, ezért a kettőt együtt kell kezelni.

Az utca nem csupán a közlekedés helyszíne, hanem a játéké és felfedezésé is, ezért a biztonságos közterek tervezésénél a gyerekek szempontjait is figyelembe kell venni, emelte ki a Gyermekbarát városok szekció első előadója, Ankita Chachra (Global Designing Cities Initiative, National Association of City Transportation Officials). Ezt a gondolatot folytatta Benedek Mátyás is, az UNICEF Magyarország Gyermekbarát Település programjának menedzsere. A gyermekek kiemelt és fokozott védelmét, jogaik tiszteletben tartását célzó jógyakorlatok megteremtésével elnyerhető címet 11 magyar önkormányzat kapta. Városi és építészeti terek gyerekszemmel címmel tartott előadást Beleznay Éva (Advanced Building and Urban Design), aki a Miénk a tér és a Városi tér programokat mutatta be, az élhetőség és a biztonságos tér mellett az oktatás, a szemléletformálás szerepét hangsúlyozva.

Ezt a témát járták körül a CPTED az egyetemeken című szekció előadói is. Az építészeti bűnmegelőzés egyetemi oktatásban betöltött szerepéről, a kutatás, a projektmunkák és terepfeladatok feladatáról beszélt dr. Ewa Klima, a Lotzi Műszaki Egyetem docense. Dr. Gyergyák János, a Pécsi Tudományegyetem hallgatóinak részvételével zajló törökbálinti Safecity projektet, valamint a tanterv keretében zajló pécsi programot mutatta be. Dr. Barabás Andrea Tünde, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kriminológia Tanszékének vezetője A bizonytalanság dimenziói című előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy a bűnözés csökkenésével párhuzamosan nem csökken a félelemérzet. Ennek a bizonytalanságnak a mérsékléséhez a CPTED elvek alkalmazása és a közösségi kohézió építése mellett a kutatás és az oktatás is elengedhetetlen.

Az első napot Bo Grönlund (Dán Királyi Művészeti Akadémia) CPTED és Új Urbanizmus a növekvő különbségek világában című előadása, valamint Bálint Imre Ybl-díjas építész zárta, felhívva a figyelmet a gyerekek kiemelt szerepére a városok újra élhetővé válásának folyamatában és a környezet megőrzésében.

A konferencia második napján, március 8-án a nyitóelőadásokat követően a workshopoké volt a főszerep. A Gregory Saville vezetésével zajló SafeGrowth Tervezési Rendszer gyakorlati alkalmazásai workshop keretében a résztvevők olyan szervezeti taktikákat sajátíthattak el, mint a helyi problémák diagnosztizálását célzó Kockázatértékelési Mátrix, vagy a szomszédok számára létrehozható Élhetőségi Akadémiák. A Biztonság: kötelező vagy ajánlott? program keretében Dr. Molnár István Jenő az építészeti bűnmegelőzés eszközének és elveinek gyakorlati alkalmazását érintő kérdéseit vitatta meg az érdeklődőkkel. Kinek a feladata a környezeti bűnmegelőzés? – merült fel Szilágyi-Nagy Anna beszélgetésén. Az épített környezet biztonságához nem csupán a rendőrök és a város vezetői járulhatnak hozzá, az összetett feladathoz a helyi intézmények, vállalkozások, közösségek, fiatalok és felnőttek, együttműködése is szükséges, hiszen a tervezésnek és a helyi tudásnak egyaránt jelentős szerepe van a biztonság kialakításában és fenntartásában.

A Safecity következő, Az építészeti bűnmegelőzés szerepe a településfejlesztésben témában megrendezett konferenciája május 9-én Törökbálinton lesz. A Safecity – Biztonság. Város. Közösség a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a kultúrAktív Egyesület és a Lechner Tudásközpont közös projektje.

Fotó: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont